Riso How To:

Unfortunately our Riso How To is only available in Hungarian. If you are looking for Riso studios nearby, we highly recommend the Modern Atlas of Risography where you can find studios from all over the world. If you are in Hungary and would like to print with us, send us an e-mail about your project for a quotation. You can find our e-mail or address in the ‘About us’ section.

Mi a Risograph?

A Risograph egy digitális duplikátor nyomtatási eljárás, amelyet a Riso Kakagu Corporation gyárt és fejleszt a mai napig 1986 óta.

A Risograph a Mimeographhoz áll a legközelebb, de gyakran a szitázás, a fénymásolás és az ofszetnyomtatás metszéspontjaként említik. Egyfajta stencilgépnek is felfogható. Így az eljárás hasonló a szitához, mert színenként egymás után nyomtat a papírra, viszont mindezt digitalizálva teszi. Nagyon gyors és alacsony költségű gépnek tervezték, és templomoknak, iskoláknak, börtönöknek forgalmazták.

A Riso szója/rizs bázisú festékei nem fedőfestékek (egy két szín kivételével), így a színek egymásra nyomtatásával új színek és érdekes átmenetek keverhetők ki.

A beszkennelt képet vagy digitális fájlt a gép egy termál beégetőegységen keresztül ráégeti egy banán/rizs alapú mesterfóliára, majd ezt egy festékkel feltöltött színhengerre (más néven dob) tekercseli fel.

Ez a dob nyomtatás közben körbe forog, és ezzel egy időben a gép behúzó rollerei behúzzák a papírt, amely átcsúszik a dob alatt. Ezt segíti elő az alatta elhelyezkedő nyomóhenger, amely alulról (szintén forog) nyomja rá a papírt a dobra. A dob a forgás következtében felnyomtatja a mesterfólián lévő képet a papírra.

Egy dob egy színnek felel meg, így egy nyomtatással egyszerre csak egy szín kerül a papírra. Minden új mesterfólia új nyomtatást és színt is jelent. A mesterfóliát nem lehetséges újra felhasználni, ellentétben a szitával.

A BPzines 2017 óta foglalkozik Riso-nyomtatással, szinte mindent ezzel az eljárással készítünk GR3770 és egy MZ770E gépeken.

Printelhető méret: A Riso hasznos mérete A3 290x420 mm, az SRA3 vagy más nagyobb méret nem jó. A gép hagy kb. 5 mm margót körben a lapon, így a hasznos méret kb. 280x410 mm.

Papír: A Riso gépeink 70-220 g-ig tudnak nyomtatni, maximum A3-as méretű papírra.

Ez a nyomtatási technika speciális papírok használatát igényli, amelyek kezeletlen felületűek, és így a lehető legtöbb festéket szívják fel.

Mindig tartunk papírt készleten. A Munken kezeletlen papírjai szerintünk a legideálisabb a Riso-nyomtatáshoz, de használunk másféléket is.

Bármilyen kezeletlen papír jó, a lényeg, hogy ne legyen fényes vagy kezelt, vagy csúszós a felülete. Szívesen próbálunk ki számunkra új papírfajtákat is, ha megfelelnek ezeknek a kritériumoknak. Ha hozol papírt és megfelelnek a fentebb írottaknak, akkor annyit kérnénk, hogy előre legyenek felvágva a nyomtatandó méretre. De méretre is tudunk vágni, ha már elkészültek a nyomatok, illetve egyeztetés alapján tudunk rendelni papírt is a kívánt projekthez.

Festék: A Riso gépek szójafestéket használnak, ezért a technika meglehetősen környezetbarát. A Riso festékek soha nem száradnak meg teljesen, ezért azt javasoljuk, hogy kerüljétek a magas opacityt és nagy színfelületek, blokkok használatát a borítókon és a belíveken is, mert amikor kézbe veszik az érdeklődők a kiadványt, a porózus festék rákerülhet a kezükre, és azt lapozással a kiadványba is belekenhetik.

Színek: A Riso festékek transzparensnek mondhatók, ennek köszönhetően a színek jól keverednek egymáson.

Több szín egymásra nyomásával újabb színek keverhetők ki. Pl.: a Yellow és a Fluo Pink egymáson Orange-ot kever ki, de a Yellow és Blue-ból Green lesz stb.

Tudunk CMYK-t nyomtatni, annyi különbséggel, hogy a Cyan helyett Blue vagy Aqua színt tudunk használni, illetve a Magenta helyett Fluo Pinkünk van, de bármilyen színösszeállítást választhatsz az elérhető színeink közül.

Nyomtatás, festékfelhordás: Érdemes és ajánlott a főbb részeket a lap közepére koncentrálni, mert a kép szélén a behúzó roller a felhordott festék miatt nyomokat hagyhat, és hagy is, attól függően, mennyi festék van azon a részen, ahol behúzza a lapot. Ezért kell kerülni a széleken a nagyon erős színmélységeket vagy blokkokat, esetleg teli hátteret, mert ez túlzott festékfelvitelhez vezet, ennek következtében a lap ráragad a dobra, és/vagy begyűrődik a gépbe, s nem lehet kinyomtatni.

A Riso nem tud nagy, egységes homogén felületeket nyomtatni. Ha nagy felületen használsz egy vagy több színt, akkor érdemes az opacityjét levenni 75-80% körülire, ezzel többnyire elkerülhető a foltok keletkezése vagy a nem kívánt aquarell hatás.

Azt érdemes tudni, minél több a nyomtatandó szín, annál több lesz az eljárással járó nem kívánt kenődés vagy csúszás a végső printen.

Pro tip: A lap szélein max. 80-90%-os áttetszőségű színmélység az, ami még elfogadható. 20-30% alatt már nem látszik igazán a szín mélysége, mert ennél kisebb értéknél az elveszhet vagy nagyon gyengén lesz kivehető. Érdemes kontrasztosan használni a színeket, mert az apró opacitykülönbségek nem érzékelhetők, pl. 60 és 63%-nál nem jön ki túlságosan, de 60 és 70%-nál már jobban látszik.

Duotone, Multi-Color nyomás: Érdemes figyelembe venni a tervezési folyamatnál, hogy a Riso tökéletlen, és a színek illesztése manuálisan ugyan korrigálható, de ez csak egy pontig lehetséges, és minden egyes szín elcsúszik majd egy kicsit. Ez fontos lehet, különösen, ha több színt használsz, kétoldalas nyomatot szeretnél vagy olyat, ami nagyon sok apró részletet használ, vagy lényeges, hogy pontos legyen.

Két színtől már érdemes arra is figyelni, hogy „ne lyukaszd ki” a grafikádat, vagy ne vágd ki/vond ki egyik színt a másikból, mert az elcsúszás következtében ez megnehezíti a színek illesztését, illetve ez nem kívánt hatást kelt a végső printen. Ezért a színeknek mindig át kell fedniük egymást a vonalak alatt. Töltsd ki a színt a vonalak alatt is.

Pro tip: Ha kész a grafikád, fotód, csúsztasd el egymáson a színeket különböző irányokba, és azonnal látni fogod, melyek a problémás területek, ha vannak.

Raszterezés: A Riso gép alapból raszterezi a beszkennelt képet, ezért nem kell külön rasztert rárakni, ellentétben a szitázással, hacsak nem a projekthez kifejezetten fontos. Ilyen esetekben lehet tesztprintet készíteni, hogy biztos olyan legyen a raszterezés, amilyet szeretnél.

Font: A minimum méret ami még jól lászik 7 pt, ez alatt registration blacket érdemes beállítani, 12 pt felett lehet 100% fekete. A typot InDesignban vagy Illustratorban (vektor) kell beállítani, nem pedig Photoshopban (raszter/pixel). Ez megakadályozza, hogy a szöveg pixelesnek tűnjön, helyette szép és éles vonalakat kapsz, még 5 pt körül is.

Vonal: Ne legyenek 0,25% alatt, mert azok már nem fognak látszani. Itt is igaz, hogy a vonalat ne vond ki az alatta lévő színből, helyette inkább töltsd ki a színt alatta, amit a vonal felül nyom.

Ne használj dupla vagy tripla kontúrt az elcsúszások miatt. Nézd meg, hogy néz ki a képed, ha elmozdítod a kontúrokat egymáson. Helyette válassz egy fő színt, vagy oszd szét a színek közt a kontúrokat. A lényeg, hogy ne ismétlődjön egymáson több kontúr vagy vonal.

Effectek: Ezeket használhatod, de mindig add hozzá a kívánt színhez, olvaszd bele a leadott rétegbe. Ha külön rakod, akkor az egy új szín lesz.

Kifutók és vágójelek: Mindig adj a képedhez vágójelet, ha ezt nem teszed, az a színek illesztését is megnehezíti, illetve ez alapján tudjuk levágni a kívánt méretre a printet, kiadványt. Ritkán előfordulnak esetek, ahol ez kikerülhető (printeknél), de mindenképp jelezd a leadásnál, ha ezt szeretnéd kérni.

Mindig számolj legalább 5 mm kifutót a képeidhez, a Riso csúszkál, és egy kiadványnál, amelyben több szín van, ez hatványozottan igaz.

Tökéletlenségek/csúszkálás: A Riso, ellentétben a digitális nyomással, csak egy bizonyos pontig tud pontosan nyomtatni. Ez azt jelenti, hogy több szín egymásra nyomásánál a színek elcsúszhatnak és el is csúsznak egymáson.

Nincs tökéletes print a Riso-nyomtatásban, ez az egyedisége és a szépsége más nyomtatási eljárásokkal szemben. Viszont ezek a tökéletlenségek és limitációk nagyon sok érdekes lehetőséget kínálnak a printkészítéshez.

Az elcsúszások szinte minden irányban létrejöhetnek. A leggyakoribb a horizontális, illetve, amikor egyik sarkánál átlósan elfordul. Az elcsúszások 0,1-4 mm-esek is lehetnek.